Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy a skontózás hogyan segíthet abban, hogy jobb eredményt érjen el egy cég a banki kockázatelemzések és hitellimit vizsgálatok során.

Mostani cikkünkben mélyebbre ásunk és részletesen áttekintjük, milyen hatásai vannak a skontónak egy vállalkozás pénzügyi mutatóira. De mielőtt belevágnánk, tartsunk egy rövid kitekintést.

Miért fontos, hogy mit mutat a beszámolóm?

Egy cég beszámolója bárki számára szabadon elérhető. Éppen ezért fontos, hogy ami benne van, az jó képet mutasson az adott vállalkozásról. A legnagyobb hatást egy cég beszámolójára természetesen a cég működése teszi, hiszen ha kiegyensúlyozottan teljesít a vállalkozás, akkor jók lesznek az eredményei.

Az általános működés javítása tehát mindenre a legjobb gyógyír. Viszont ez nem mindig elegendő. Néha a piac több kihívást rejteget (gondoljunk csak az utóbbi évekre), illetve vannak olyan élethelyzetek, mint például egy új vállalkozás indítása, amikor a cégvezető legjobb szándéka ellenére sem alakulnak tökéletesen a számok.

Ilyenkor segíthet, ha egy cég tudatosan tudja formálni a pénzügyi mutatóit. Ez azért fontos, mert akár apróságokon is múlhat, hogy kap-e egy cég finanszírozást, mekkora hitellimitet kap, és milyen költségekkel jut pénzhez.

Hogyan gondolkodik egy bank?

Egy bank, mint minden más vállalkozás, pénzt akar keresni. Ennek érdekében kockázatot vállal: hitelt nyújt, kamatért cserébe. Éppen ezért fontos a hitelintézet számára, hogy mekkora kockázatot vállal.

A bankok a kockázatot különböző pénzügyi mérőszámok vizsgálata alapján számolják ki. Például egy nagy eladósodottságú vállalkozás nehezebben kap hitelt, mint egy olyan cég, amelynek alig vannak visszafizetendő tartozásai.

Ebből következik, hogy ha egy vállalkozó ismeri a bankok gondolkodását, és tudja, hogy mi alapján ítéli meg őt a bank, akkor tudatosabban tudja felkészíteni a cégét egy kockázatelemzésre. Ennek része az is, hogy úgy alakítja a pénzügyi mutatóit, hogy azok a lehető legjobb képet mutassák.

Hogyan tudom skontóval javítani pénzügyi mutatóimat?

A skontó közvetlenül három részét érintheti egy vállalkozás mérlegének: a pénz-,  a vevő- és a szállítóállományt – utóbbi kettőt attól függően, hogy adott vagy kapott skontóról beszélünk. (A skontót, mint pénzügyi fogalmat és könyvelési kezelését ez a cikkünk mutatja be részletesen.) Ezek a változások, azon túl, hogy a mérleg egyes sorait megváltoztatják, a bankok által használt pénzügyi mutatókra is hatással vannak.

Vevőszámlák skontózásának hatásai

Skontóval fel lehet szabadítani a kimenő számlákban rekedt likviditást, azaz a cég készpénzzé tudja alakítani a vevőköveteléseit.

De mit jelent ez a gyakorlatban?

1. A cég forgóeszköz struktúrája "likvidebb" lesz: megnő a vállalkozás pénzállománya, a követelésállománya pedig csökken. Ez azt jelenti, hogy a cég likviditási rátája összességében nem változik, viszont a készpénz likvidiktási ráta (pénzhányad) javul. Ezt egyes kamatfizetési képességet vizsgáló mérőszámok (cash coverage ratio) is tükrözik. A hitelbírálatok során pedig előnyt jelenthet, ha egy cég likvidebb.
2. Csökken a vevők forgási ideje (angolul: "days-sales-outstanding", DSO). Ez a mutató azt jelöli, hogy mennyi alatt tudja behajtani a cég a követeléseit. Minél rövidebb ez az idő, annál jobb.
3. Ha egy cég skontó kedvezményt ad, az pénzügyi költség (a számvitelben: pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása). A kedvezmény tehát nem csökkenti a cég működési eredményét (üzemi eredmény), az adózott eredményt és a teljes cégre számolt profitabilitást viszont igen.

Összességében

a vevőszámlák skontózásával javítani tud likviditási helyzetén,

ami növeli esélyeit egy hitelminősítés folyamán.

Szállítói számlák skontózásának hatásai

A szállítói számlák skontózása más mutatókon változtat, mint mikor a kintlévőségeit skontózza egy cég. Ilyenkor a mérleg mindkét oldala (mind az eszköz, mind a forrás oldal) változik. Ennek köszönhetően nem csak a likviditásra hat, hanem a mérleg más arányaira is: például a rövidtávú és hosszútávú eszközök arányára.

Szállítói számlák skontózásával a következő változások járnak:

1. Likviditási rátát növeli: mind a forgóeszközök (azon belül: pénzállomány), mind a rövid lejáratú kötelezettség (RLK) (azon belül: szállítóállomány) ugyanannyival* csökken, ezért arányuk (forgóeszközök/RLK) nő. A magasabb likviditási ráta hitelbírálatkor pozitív tényező. Másfelől viszont csökken a pénzállomány aránya a likvid eszközökön belül.
2. Mind eszköz, mind forrás oldalon is a hosszabb lejárat felé tolódik a mérlegtételek aránya. Vegyünk egy céget, aminek a mérlegfőösszege 100 egység. Ebből 40 egység forgóeszköz az eszköz oldalon, 30 egység pedig rövid lejáratú kötelezettség a forrás oldalon. Ha 5 egység szállítói tartozás skontóval előbb átutalásra kerül, akkor a mérlegfőösszeg 95-re csökken, azaz a forgóeszközök aránya 40/100=40%-ról 35/95=37%-ra csökken. Ennek a megítélése helyzetfüggő is, de bizonyos kereteken belül pozitív, ha a hosszútávú eszközök (és források) aránya növekszik.
3. A vállalat diszkontot kap, ami pénzügyi bevétel. Ez a teljes cégre vetített eredményességet növeli, bár ugyanúgy üzemi eredmény utáni, működési eredményt nem befolyásoló tétel.

*a diszkont mértékét nem számítva.

Összefoglaló

Ahogy a fenti minta is mutatja, a skontó segíthet a cégeknek javítani egyes pénzügyi mutatókon. Ez, megfelelő változtatásokkal, javítja a cég hitelképességét és csökkentheti a finanszírozási költségeket.

Az adott és kapott skontó hatása nem teljesen ellentétes egymással. Míg az adott skontó likvidebbé teszi a céget, csak a mérleg eszköz oldalát érinti. A kapott skontó ezzel szemben mindkét mérleg oldalt érinti - és nem utolsósorban javítja a profitabilitást.

‍

Érdekli, hogyan hatna az Ön cégére a skontó? Foglaljon időpontot egy ingyenes konzultációra: https://calendly.com/janos-csak