Egy vállalat többféle módon támogathatja beszállítóit. Ezek különböző célokat szolgálnak és más-más helyzetre jelentenek megoldást. Az adott cég aktuális pénzügyi állapota és megvalósítandó feladatok határozzák meg, hogy melyik a számára legmegfelelőbb módszer.

A beszállítók likviditásának javítására két példát vizsgálhatunk meg: milyen esetben érdemes skontó programot indítani és mikor érdemes külső finanszírozáshoz (pl. reverse faktoring) juttatni a partnereket.

A két módszer alapvetően más célokat szolgál:

• a skontó fő előnye, hogy javítja a vállalat profitabilitását / hozamot generál a cég szabad pénzállományán, míg
• a reverse faktor kevésbé likvid cégek beszállítóiknak kínál külső forrást, anélkül, hogy a vállalat pénzt fektetne be a programba

Milyen szempontok alapján hasonlítható össze a skontó más módszerekkel?

• Anyagi haszon: a skontó esetében a diszkont a vevőnél csapódik le. Reverse faktor esetében a vevőnek nincs anyagi ösztönzője, a faktor cég kapja a kompenzációt - esetleg profit-sharing megoldást alkalmaz. ‍
• Hitellimit: a skontó kifizetések nem csökkentik a vevő elérhető hitelkeretét, míg a (vevő kockázatra finanszírozott) reverse faktoring "foglalhatja" a cég elérhető hitelkeretét‍
• Kontroll: skontó esetében online módszerrel (pl. Skonto Platform) a vevő rugalmasan alakíthatja a feltételeket, reverse faktor esetén ezt a faktorcég szabja meg‍
• Likviditás: skontóval a likviditás gyorsított kifizetésekre fordul, aminek jelen inflációs környezetben reálérték megőrző funkciója van. Reverse faktor esetén a cég likviditása nem változik.‍
• Adminisztráció: a skontó adminisztrációja integrált rendszer esetén egy egyszerű jóváhagyásra szűkül. Reverse faktor esetén ugyanúgy fel kell állítani a rendszert, a számla igazolási folyamatot pedig adott esetben a faktor feltételeinek figyelembevételével kell intézni.‍
• Ár, visszatartás (szállítónak): skontó esetén az ár a vevőtől függ, igény szerint a faktorcég által kínált ár alatti vagy feletti feltételrendszer is megszabható. Reverse faktor esetén az ár jellemzően a vevő kockázatának és általános finanszírozási környezetnek a függvénye.

Mi alapján érdemes választani?

A skontó és a reverse faktor más célokat szolgál, ezért más-más cégeknek kínál megoldást.

Skontóval a vállalat profitabilitását javítja, illetve hozamot ér el a szabad pénzállomány felhasználásával. Ha jó a cég likviditása, és a gazdasági igazgató / CFO egyik fő kérdése, hogy hogyan lehet jól befektetni a szabad forrásokat, akkor a skontó jó megoldás lehet.

Reverse faktort tipikusan nem likvid cégeknek hasznos, hogy a fizetési határidejüket fájdalommentesen tudják módosítani. Akkor érdemes ezt választani, ha nincs rendelkezésre álló saját forrás, és a vállalat hitellimitje kibírja a plusz terhelést.

Összefoglalva

A skontó arra jó, hogy csökkentse a költségeket illetve növelje a cég befektethető pénzén elérhető hozamát. A reverse faktor pedig arra, hogy készpénz felhasználása nélkül gyorsított fizetést kínáljon a partnereknek pl. fizetési határidő emelés enyhítéseként.